Hamarosan feláll az Európai Külügyi Szolgálat

Hétfői (2010. július 26.) találkozójukon útjára indították az uniós országok külügyminiszterei az Európai Külügyi Szolgálatot, melynek célja, hogy nagyobb összhangot biztosítson az EU külső tevékenységei között és javítsa azok hatékonyságát.

Steven Vanackere, a soros EU-elnök Belgium külügyminisztere üdvözölte az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) létrehozásáról szóló tanácsi határozat elfogadását, , és hangsúlyozta: az uniós diplomáciai szolgálat felállítása jelentős mértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy az unió egy hangon szólaljon meg (a külpolitikában). Vanackere elmondta, hogy a tagországok diplomatáiból és uniós tisztségviselőkből felállítandó EKSZ december elsejéig válik működőképessé, s addig meg kell történniük a kinevezéseknek is. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője - az EKSZ majdani vezetője - bemutatta a külügyminisztereknek a szolgálat szervezeti felépítését, kinevezéseket azonban még nem jelentett be.

Pierre Lellouche francia Európa-ügyi államtitkár sajtóértekezletén közölte, hogy a szervezeti felépítés megfelel annak, amit vártak: az EKSZ-nek egy főtitkára, annak pedig két helyettese lesz. Franciaország pályázik a főtitkári tisztségre, Párizs reményei szerint a posztot Pierre Vimon jelenlegi washingtoni francia nagykövet töltheti majd be.

Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozása a Lisszaboni Szerződés által bevezetett legjelentősebb változtatások egyike. Az EKSZ önálló uniós szerv, amelynek feladata, hogy segítséget nyújtson Catherine Ashton, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője számára a közös kül- és biztonságpolitika irányításához és az EU külső tevékenységei közötti összhang biztosításához.

Az új szolgálat személyzetét a Tanács és a Bizottság külkapcsolatokkal foglalkozó szolgálatainak tisztviselői és a 27 uniós tagállam diplomáciai szolgálatainak alkalmazottai alkotják. Az EKSZ együttműködik a tagállami szolgálatokkal, Európán kívüli küldöttségei pedig az uniós polgárok számára konzuli szolgáltatásokat biztosítva segíthetik a tagállamokat. 

 

EU-Vonal

Versailles

http://www.chateauversailles.fr

Jean Baptiste Bernadotte francia marsall, XIV. Károly János néven svéd, valamint III. Károly János néven norvég király

Jean Baptiste Bernadotte francia marsall, XIV. Károly János  néven svéd, valamint III. Károly János néven norvég király 1818 és 1844 között, a Bernadotte uralkodóház alapítója.

Francia kispolgári családból származott. Sikeresen harcolt a francia köztársaság és a napóleoni háborúkban. 1810-ben az idős és utód nélküli XIII. Károly svéd király örökösévé tették meg, mivel Svédország részt vett a Franciaország elleni háborúkban, de Napóleonnal szemben így is alulmaradt és a Riksdag félve Svédország esetleges francia megszállásától, Napóleon kegyeit keresve jelölte ki Bernadotte-ot. A marsall rövidesen már ténylegesen uralkodott a gyermektelen Károly helyett, de Napóleonnal cseppett sem volt felhőtlen a viszonya, mert Bernadotte nem nézte jó szemmel Napóleon hatalomra kerülését, császárrá választását még kevésbe. Napóleon nem bízott Bernadotteban és komolyan félt attól, hogy Svédország és Franciaország között ismét háború tör ki. 1812-ben csatlakozott a Napóleon elleni koalícióhoz. Napóleon első menyasszonyát, Désirée Claryt vette feleségül. Egyetlen fia született, Oszkár koronaherceg, a későbbi I. Oszkár király.

Kong Carl Johan

 

Carl Johan het opprinnelig Jean Baptiste Bernadotte. Han var fransk, sønn av en sakfører og hærfører - marskalk under Keiser Napoleon. I 1810 ble han adoptert av den barnløse Kong Carl  XIII og ble Sveriges kronprins. De dramatiske hendelsene som kulminerte i 1814 førte til at Carl Johan også ble Norges konge, det skjedde ved Kong Carl XIIIs død i 1818. Kong Carl Johan satte spor etter seg i Norge - blant de mest åpenbare Det kongelige slott, som det var han som startet byggingen av. Årets omvisning legger vekt på historien om den franske marskalken som ble Norge og Sveriges konge;

• Maleriet som viser kroningen i Nidarosdomen henger i Hvite salong. Kong Carl Johan fikk selv laget kronen og de andre regaliene som ble benyttet under seremonien.
• I Store festsal er det satt opp montre som viser flere originale trykksaker fra kroningen, og order Carl Johan bar som konge. Her finnes også altersølvet Kong Carl Johan ga til Slottskapellet, og miniatyrportretter av Kongen og hans Dronning, Désirée.
• I Store spisesal er det dekket et festbord med serviset Kongeparet fikk til sine 60-årsdager i 1997. Dekoren på serviset er utformet med utgangspunkt i dekoren i rommet. Andre elementer i oppdekningen var en del av kroningsgaven til Kong Haakon og Dronning Maud i 1906, mens bestikket er fra 1860-årene.

Forrás: http://www.kongehuset.no, wikipedia

Komolyzenei koncert Európáért - Bécs Schönbrunn Palota

 

Das Konzert 2006

 

Feltárták az áfonyaimádó király palotáját

I. (Kékfogú) Harald - dánul: Harald Blåtand óészakiul: Haraldr blátönn norvégül: Harald Blåtann angolul: Harald Bluetooth - 

10. századi dán uralkodó királyi palotáját találhatták meg az Arhusi Egyetem régészei. A maradványokra Jylland déli részén, Jellington nevű település mellett bukkantak, amely a viking korban az ország fővárosa volt. Jelling viking emlékei közé tartoznak a sírhalmok, a rúnakövek és a templom, amelyek 1994 óta az UNESCO Világörökség részét alkotják. A feltárásokat irányító Mads Jessen régész szerint I.Harald idejéből származó négy fából emelt épület maradványait találták meg az úgynevezett Jellingi-komplexum északkeleti csücskében. Az építményeken ugyanazokat a jellegzetességeket fedezték fel, mint amelyek a Trelleborg kerek viking katonai erődítmény házainak sajátjai. A régészeknek még meg kell találniuk a palota ceremóniatermét. Mads Jessen szerint a jellingi templom alatt keresendő, ahol az előző ásatási szezonban egy nagy faépület maradványait tárták fel. I. Harald Gormsson vagy Kékfogú Harald (911 - 986) Dánia és egy rövid ideig Norvégia királya volt. Nagyon szerette állítólag az áfonyát, ezért kapta a Kékfogú (angolul Bluetooth) nevet. Harald arról volt nevezetes, hogy egyesítette a lázongó dán, norvég és svéd törzseket. A király nevéhez hasonlóan az Ericsson által kifejlesztett Bluetooth elnevezésű vezeték nélküli adatátviteli technológiát is arra szánták, hogy egyesítsen és összekössön olyan különböző eszközöket, mint a számítógép vagy a mobiltelefon.

http://www.mult-kor.hu

Valóban angliai Edith nyugszik Magdeburgban

Valóban angliai Edith (Eadgyth), I. Ottó német-római császár feleségének maradványait őrizte a magdeburgi katedrális kőszarkofágja - jelentették be a Bristoli Egyetem kutatói; a döntő bizonyítékokat a wessexi hercegnő fogzománca szolgáltatta. Ily módon Edith az angliai uralkodóházak legidősebb képviselője, akinek földi maradványai fennmaradtak - olvasható a Bristoli Egyetem honlapján. Edith (910-946) a wessexi Edward király lánya, Nagy Alfréd unokája. Féltestvére, Athelstan, Anglia első királya 929-ben küldte el két húgát, Edithet és Adivát, hogy közülük válassza ki I. Ottó német-római császár a jövendőbelijét. A választás Edithre esett, akivel I. Ottó még abban az évben frigyre lépett. (II. Boleszláv bohémiai herceg feljegyzései szerint Adiva az ő felesége volt). Edith és I. Ottó házasságból két gyermek született - Liudolf sváb herceg, valamint Liutgard, aki Vörös Konrád felesége lett. A wessexi hercegnő egész házassága alatt Magdeburgban élt, s halála után a Szent Móric-kolostorban helyezték végső nyugalomra. Ezután földi maradványait legalább három alkalommal temették újra, mielőtt 1510-ben egy csodaszép szarkofágba helyezték a magdeburgi katedrálisban. Ezt a szarkofágot nyitották fel 2008-ban német régészek, akik azt feltételezték, hogy a koporsó üres lesz. Legnagyobb meglepetésükre egy ólomdobozt találtak, amelynek felirata szerint a csontok Eadgyth királynéé. A dobozban a csontváz egy részét fedezték fel: hiányoztak a végtagok, ahogy a koponya jelentős része is, utóbbiból csupán a felső állkapocs maradt fenn. A hiányzó csontok valószínűleg a középkori relikviagyűjtőknek estek áldozatul. A régészekre várt a feladat, hogy bebizonyítsák: a csontváz, amelyeket annyiszor helyeztek át, s könnyen kicserélhettek az idők során, valóban angliai Edithé volt. Mint a projektet irányító Harald Meller német régész rámutatott, a középkorban gyakran helyezték át a csontokat, amelyeket nemritkán össze is kevertek. Az antropológiai vizsgálatokat végző Kurt Alt, a Mainzi Egyetem professzora alátámasztotta, hogy a maradványok egyetlen személytől, egy 30-40 évesen elhunyt nőtől származnak. Az egyik csombcsontfejen olyan elváltozásokat fedezett fel az antropológus, ami arra enged következtetni, hogy a néhai személy sok időt töltött lóháton, ez nemesi származásra utal. A csontok izotópvizsgálata arról tanúskodik, hogy az illető fehérjében gazdag étrenden élt, igen sok halat fogyasztott, ami szintén az adott személy magas társadalmi pozíciójára utal. A csontokat ritka selyembe csavarták, a textíliát korának legdrágább színezőanyagaival festették meg, ami megint a nemesi származást támasztotta alá. A csontokból nem tudtak elemzésre alkalmas DNS-t kinyerni, ám ha sikerült volna, aligha lenne olyan leszármazott, akinek a genetikai anyagával összevethették. A döntő bizonyítékokat végül a fogzománc szolgáltatta, amelyben stroncium- és az oxigénizotópok arányát vizsgálják. Ezek az adatok ugyanis annak a területnek az izotópszintjével egyeznek meg, amelyben a vizsgált személy gyermekkorát és tinédzseréveinek egy részét töltötte, azt az időszakot, míg kialakult az állandó fogazata. Az izotópvizsgálatokat a Bristoli Egyetemen végezték. Ezzel párhuzamosan a Mainzi Egyetem kutatói más magdeburgi temetkezésekből nyert fogak izotóp-összetételét mérték. Mint kiderült, a feltételezett angliai Edith "izotópmintája" gyökeresen különbözött más magdeburgi halottakétól. "Tizennégy éves koráig szinte hónapról hónapra nyomon tudjuk követni, hogy hol tartózkodott a hercegnő" - magyarázta Alistair Pike, a Bristoli Egyetem docense. Mint Mark Horton, a Bristoli Egyetem régészprofesszora rámutat, a királyné izotópadatai pontosan illettek az Eadgyth gyermekkoráról és serdülő éveiről szóló történelmi feljegyzésekhez. "Életének első nyolc évét Anglia déli részén töltötte, és igen gyakran változtatta tartózkodási helyét, apját, Edward királyt követve. Ezt tanúsítja a stronciumizotóp szintjének ingadozása, amely kilencéves korától stabilizálódik. Edward király 919-ben vált el Edith anyjától, és ekkor volt felesége és a lánya egy zárda lakója lesz" - ismertette Mark Horton. Ebből az időszakból származik egy, a csontokon látszó sérülés is, ami szintén arra utal, hogy drámai fordulat következett be Eadgyth életében. Angliai Edithet ismét a magdeburgi katedrálisban helyezik örök nyugovóra - napra pontosan 500 évvel 1510-es temetése után.

http://www.mult-kor.hu