Litvánia január 1-től az euróövezet 19. tagja lett

Európa minden országa lépjen be az euró zónába és vezesse be az eurót (Nagy-Britannia, Svájc, Norvégia, Svédország, Dánia, Izland, Lengyelország, Magyarország, Horvátország, Csehország, Románia, Szerbia, Albánia, Bosznia, Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország és Törökország)!



Litvániáról júniusban mind az Európai Bizottság, mind az Európai Központi Bank (EKB) kimondta, hogy teljesíti a közös európai valuta bevezetéséhez szükséges feltételeket, ezzel az értékeléssel pedig az uniós pénzügyminiszterek is egyetértettek. A tanács informálisan már akkor rábólintott arra, hogy Vilnius januártól az euróval váltsa fel a litast. A hivatalos döntéshez ugyanakkor az állam- illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács, valamint az Európai Parlament támogatására is szükség volt. Mindkét testület július közepén szavazott bizalmat a litván eurónak.
A miniszterek tanácsa egyúttal a hivatalos átváltási árfolyamot is rögzítette; 3,45280 litas ér egy eurót, ami pontosan annak a rögzített árfolyamnak felelt meg a 2. Európai Árfolyam-stabilitási Mechanizmus keretein belül, amelybe minden, az eurózónához csatlakozni kívánó országnak minimum két évvel a közös pénz bevezetése előtt el kell töltenie.
Litvánia csatlakozásával mindhárom balti ország az eurózóna tagjává vált. Észtország 2011-ben, Lettország pedig tavaly január 1-jén mondott búcsút nemzeti fizetőeszközének.
A litván parlament december elején fogadta el az idei  költségvetést, amit már euróban számoltak. A büdzsé 3,4 százalékos gazdasági növekedési előrejelzésre épül, az államháztartási hiányt pedig a hazai össztermék (GDP) 1,2 százalékában határozták meg.

Barroso első évértékelő beszéde az EU helyzetéről

José Manuel Barroso 2010. szeptember 7-én első ízben mondott az unió helyzetét elemző beszédet az Európai Parlamentben. Az Európai Bizottság elnöke felszólalásában felvázolta az EU előtt álló 12 hónapban elvégzendő feladatokat. Barroso szólt továbbá a gazdasági kormányzás szükségességéről, valamint az EU költségvetésének felülvizsgálatáról, beszédét parlamenti vita követte.

Strasbourgi felszólalásának elején Barroso kitért az elmúlt évre, amelyet a gazdasági és pénzügyi növekedés gyorsítása miatt az EU „eddigi egyik legnagyobb feladatának” nevezett. „Kiálltuk a próbát” – mondta.

Az elkövetkezendő feladatokról szólva a felszólaló kijelentette: „Európa számára ez az igazság pillanata. Európának meg kell mutatnia, hogy többet jelent, mint 27 különböző nemzeti megoldás együttesen. Egységben fogunk diadalmaskodni.

Az Európai Bizottság elnöke öt fő kihívást nevezett meg, amelyek az unió előtt állnak az elkövetkező 12 hónapban. Ezek a következők: a gazdasági növekedés és a gazdasági irányítás kérdésének kezelése; a foglalkoztatást szolgáló növekedés helyreállítása az Európa 2020 reformprogram felgyorsítása révén; a szabadság, biztonság és jogérvényesülés térségének fejlesztése; a modern uniós költségvetés megvalósítására irányuló tárgyalások megindítása; valamint az EU súlyának megfelelő szerepvállalás a globális színtéren. Barroso bejelentette azt is, hogy két hét múlva esedékes New York-i útja során további 1 milliárd eurót ajánlana fel a millenniumi fejlesztési célok elérésére. Az emberi jogokról szólva a portugál politikus leszögezte: „A szeretetnek van helye Európában. Az emberi méltóság tiszteletének”. A nők jogainak Európán kívül is érvényt kell szerezni! A néppárti politikus szólt továbbá a Pakisztánnak nyújtott humanitárius segítségről. Ennek kapcsán elmondta: „A tagállamok rendelkeznek helikopterekkel és védelmi csoportokkal. Ezeket össze kell vonnunk annak érdekében, hogy megteremtsük a különleges helyzetekre való európai reagálási kapacitást. A Bizottság októberben erre irányuló javaslatot terjeszt elő”.

Frakcióvezetők hozzászólásai

A néppárti frakció nevében Joseph Daul (francia) hangsúlyozta annak szükségességét, hogy „megdöntsék az EU-adó tabuját”. Daul szerint ez anélkül, hogy növelné a jelenlegi adóterheket, lehetőséget teremt majd az EU politikáinak jobb finanszírozására. A néppárti frakcióvezető ragaszkodott továbbá ahhoz, hogy folytassák a kutatásba és innovációba való beruházásokat, csökkentve a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Guy Verhofstadt (belga) a Görögországban felmerült problémákra célozva megállapította, hogy nagyobb egységre van szükség. A politikus valódi gazdasági kormányzást sürgetett.

A zöldek vezérszónoka Daniel Cohn-Bendit (francia) Albert Camus francia írót idézve rámutatott: „tisztelni kell az emebri méltóságot!"

Michał Tomasz Kamiński (konzervatív-reformer, lengyel) leszögezte: „egyensúlyt akarunk a közösség és a között, a kormányközi Európában”.



Forrás: EP Sajtószolgálat