GDP 14 trillió €/évre Európa gazdaságát!

A vártnál nagyobb volt a gazdasági növekedés a második negyedévben az EU-ban

A Bizottság frissen ismertetett időközi gazdasági előrejelzése szerint a GDP-növekedés 2010 második negyedévében különösen erőteljes volt, és a korábban feltételezettnél nagyobb mértékben alapult a belföldi keresleten. A mostani előrejelzés 1,8 százalékos gazdasági növekedést vár az EU egészében 2010-re.

Olli Rehn, a gazdasági ügyekért és a monetáris politikáért felelős biztos elmondta: Az európai gazdaság egyértelmű, a tavaszi előrejelzésnél dinamikusabb javulást mutat, a belföldi kereslet fellendülése pedig jó jel a munkaerőpiac számára. Kulcsfontosságú a pénzügyi stabilitás fenntartása és a költségvetési konszolidáció folytatása. Ugyanakkor növekedési potenciálunk fokozása érdekében előre kell hoznunk a strukturális reformokat. Minél előbb és erőteljesebben lépünk fel ezen a fronton, annál biztosabbak lehetünk a tartós növekedésben és munkahelyteremtésben.
A globális fellendülés várhatóan erősebb lesz az év második felében. A  globális GDP (az EU nélkül) az előrejelzések szerint mintegy 5 százalékkal növekszik 2010-ben, ami 0,25 százalékponttal magasabb a tavaszi előrejelzésnél. Az uniós GDP-növekedés várhatóan szintén  gyorsul 2010 második felében, tükrözve a globális gazdaság növekedését és az élénkülést elindító átmeneti tényezők erősödését. A második negyedévből átgyűrűző lendületből adódóan a tavaszi előrejelzéshez képest valamelyest felfelé módosultak a negyedéves adatok. A teljes 2010. évre vonatkozóan a becsült infláció átlagosan 1,8 százalék az EU-ban és 1,4 százalék az euroövezetben, ami nagyjából változatlan a tavaszi előrejelzéshez képest, de deflációra kell törekedni. Ez az összesített kép az Egyesült Királyságra, Franciaországra, Hollandiára, Lengyelországra, Németországra, Olaszországra és Spanyolországra vonatkozó, aktualizált előrejelzéseken alapul, mivel ezek az országok együtt az Unió GDP-jének mintegy 80%-át adják. Az egyes országok szintjére lebontva a fejlődés továbbra is egyenetlen a tagállamok között, amelyek közül a német és a lengyel gazdaság teljesít legjobban. Ez az egyenetlenség a termelési szerkezet, a kiigazítással kapcsolatos kihívások mértéke és a EU-n és az euroövezeten belül zajló kiegyensúlyozás terén mutatkozó különbségeket tükrözi.

Barroso első évértékelő beszéde az EU helyzetéről

José Manuel Barroso 2010. szeptember 7-én első ízben mondott az unió helyzetét elemző beszédet az Európai Parlamentben. Az Európai Bizottság elnöke felszólalásában felvázolta az EU előtt álló 12 hónapban elvégzendő feladatokat. Barroso szólt továbbá a gazdasági kormányzás szükségességéről, valamint az EU költségvetésének felülvizsgálatáról, beszédét parlamenti vita követte.

Strasbourgi felszólalásának elején Barroso kitért az elmúlt évre, amelyet a gazdasági és pénzügyi növekedés gyorsítása miatt az EU „eddigi egyik legnagyobb feladatának” nevezett. „Kiálltuk a próbát” – mondta.

Az elkövetkezendő feladatokról szólva a felszólaló kijelentette: „Európa számára ez az igazság pillanata. Európának meg kell mutatnia, hogy többet jelent, mint 27 különböző nemzeti megoldás együttesen. Egységben fogunk diadalmaskodni.

Az Európai Bizottság elnöke öt fő kihívást nevezett meg, amelyek az unió előtt állnak az elkövetkező 12 hónapban. Ezek a következők: a gazdasági növekedés és a gazdasági irányítás kérdésének kezelése; a foglalkoztatást szolgáló növekedés helyreállítása az Európa 2020 reformprogram felgyorsítása révén; a szabadság, biztonság és jogérvényesülés térségének fejlesztése; a modern uniós költségvetés megvalósítására irányuló tárgyalások megindítása; valamint az EU súlyának megfelelő szerepvállalás a globális színtéren. Barroso bejelentette azt is, hogy két hét múlva esedékes New York-i útja során további 1 milliárd eurót ajánlana fel a millenniumi fejlesztési célok elérésére. Az emberi jogokról szólva a portugál politikus leszögezte: „A szeretetnek van helye Európában. Az emberi méltóság tiszteletének”. A nők jogainak Európán kívül is érvényt kell szerezni! A néppárti politikus szólt továbbá a Pakisztánnak nyújtott humanitárius segítségről. Ennek kapcsán elmondta: „A tagállamok rendelkeznek helikopterekkel és védelmi csoportokkal. Ezeket össze kell vonnunk annak érdekében, hogy megteremtsük a különleges helyzetekre való európai reagálási kapacitást. A Bizottság októberben erre irányuló javaslatot terjeszt elő”.

Frakcióvezetők hozzászólásai

A néppárti frakció nevében Joseph Daul (francia) hangsúlyozta annak szükségességét, hogy „megdöntsék az EU-adó tabuját”. Daul szerint ez anélkül, hogy növelné a jelenlegi adóterheket, lehetőséget teremt majd az EU politikáinak jobb finanszírozására. A néppárti frakcióvezető ragaszkodott továbbá ahhoz, hogy folytassák a kutatásba és innovációba való beruházásokat, csökkentve a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Guy Verhofstadt (belga) a Görögországban felmerült problémákra célozva megállapította, hogy nagyobb egységre van szükség. A politikus valódi gazdasági kormányzást sürgetett.

A zöldek vezérszónoka Daniel Cohn-Bendit (francia) Albert Camus francia írót idézve rámutatott: „tisztelni kell az emebri méltóságot!"

Michał Tomasz Kamiński (konzervatív-reformer, lengyel) leszögezte: „egyensúlyt akarunk a közösség és a között, a kormányközi Európában”.



Forrás: EP Sajtószolgálat

I. Nagy Károly frank császár (747-814)

I. (Nagy) Károly (Carolus Magnus) frank császár (747-814) frank császár magas volt - állítja egy nemzetközi kutatócsoport, amely tanulmányát az Economics and Human Biology című folyóiratban publikálta.

Egy svájci, egy német és egy ausztrál kutató tanulmányozhatta az uralkodó bal sípcsontját. Az aacheni katedrálisban őrzött relikviát röntgensugarakkal vizsgálták, alávetették komputeres tomográfiának (CT), s megállapították, hogy a sípcsont hossza valamivel több, mint 43 centiméter. Ebből különböző számításokkal arra a megállapításra jutottak, hogy Nagy Károly testmagassága 179 és 192 centiméter között lehetett. Korábbi kutatások fényt derítettek arra, hogy uralkodása idején a népesség átlagos testmagassága 169 centiméter volt. A kutatók azt is megállapították, hogy a csont nem volt "robusztus", ennek alapján kiszámították, hogy Nagy Károly testsúlya nem haladhatta meg a 78 kilogrammot. Így megjelenését tekintve igen figyelemre méltó férfi lehetett a maga korában, ami szintén hozzájárulhatott politikai sikereihez, hiszen a magas termet még napjainkban is előnyt jelent. Az uralkodóról csupán egyetlen kortárs leírás ismeretes, ez udvari emberétől és barátjától, a 770 és 840 között élt Einhardtól származik, aki Vita Caroli Magni című munkájában Nagy Károly életét és "munkásságát" örökítette meg az utókor számára. Eszerint "Károly magas és erős volt, nagytermetű, de nem aránytalanul magas - a magassága jól ismert, hétszerese volt a lábfeje hosszának - a fejteteje gömbölyű volt, a szemei nagyok és elevenek, orra kissé hosszabb az átlagosnál, haja szőke és arca mosolygós és kedves. Ekképpen megjelenése mindig felséges és méltóságteljes volt, akár állt vagy ült, annak ellenére, hogy nyaka vastag volt és némileg rövid, és a hasa kissé kiálló; de a teste többi részének szimmetriája elkendőzte ezeket a hibákat. Járása határozott volt, egész külleme férfias, hangja tiszta, de nem oly erős, mint amit megjelenése alapján gondolnánk. Egészsége kiváló volt, kivéve a halálát megelőző négy évben, amikor gyakori lázrohamoktól szenvedett, végül egyik lábával már kissé bicegett is. Még ezekben az években is inkább saját hajlamait követte, mint az orvosok tanácsait, akik utálatosak voltak szemében, mert azt akarták, hogy ne egyen sültet, amit annyira megszokott, hanem egyen helyette főtt húst. Népének szokása szerint rendszeresen gyakorolta a lovaglást és a vadászatot, oly képességgel, amiben aligha van oly népe a földnek, amely képes vetélkedni a frankokkal. Szerette a meleg források gőzét és rendszeresen gyakorolta az úszást, amiben olyan járatos volt, hogy senki sem múlhatta felül benne". Einhard, aki ír Nagy Károly hódításairól és építkezéseiről, külkapcsolatairól és az idegenekkel való bánásmódjáról, reformjairól és a magánéletéről, nem feledkezik meg az uralkodó ruházatáról és szokásairól sem. "Népe ruházatát viselte, mondhatjuk frank viseletet. Testére vászoninget és vászonnadrágot húzott, ezekre selyemmel szegett tunica-t, szalagokkal rögzítette harisnyáját lábszárára és cipőjét lábfejére, vállát és mellkasát télen vidrabőr vagy nyestprém zárt bundával védte. Ezekre kék köpönyeget terített, és mindig kardot kötött derekára, rendszerint arany vagy ezüst markolattal és övvel, időnként egy felékszerezett kardot hordott, de csak nagy ünnepeken vagy külföldi követek fogadásakor. (…) Mértékletes volt az evésben és különösen az ivásban (…) Étkezései rendszerint négy fogásból álltak, nem számítva a sültet, amit vadászai nyárson sütöttek. Ezt jobban szerette, mint bármi más ételt. Az asztalnál felolvasást vagy zenét hallgatott." I.Károly nagy mértékben kiterjesztette államát, egyesítve Nyugat- és Közép-Európa nagy részét, létrehozva ezzel a Frank Birodalmat. Lombardia királyává koronáztatta magát, majd 800. december 25-én III. Leó pápa a karácsonyi misén Rómában a fejére helyezte a császári koronát, ezzel "római császárrá" (Imperator Augustus) koronázva. Uralkodása úgy ismert mint a Karoling reneszánsz, a művészetek, a kultúra és a vallás feléledésének időszaka. mult-kor.hu

Hamarosan feláll az Európai Külügyi Szolgálat

Hétfői (2010. július 26.) találkozójukon útjára indították az uniós országok külügyminiszterei az Európai Külügyi Szolgálatot, melynek célja, hogy nagyobb összhangot biztosítson az EU külső tevékenységei között és javítsa azok hatékonyságát.

Steven Vanackere, a soros EU-elnök Belgium külügyminisztere üdvözölte az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) létrehozásáról szóló tanácsi határozat elfogadását, , és hangsúlyozta: az uniós diplomáciai szolgálat felállítása jelentős mértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy az unió egy hangon szólaljon meg (a külpolitikában). Vanackere elmondta, hogy a tagországok diplomatáiból és uniós tisztségviselőkből felállítandó EKSZ december elsejéig válik működőképessé, s addig meg kell történniük a kinevezéseknek is. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője - az EKSZ majdani vezetője - bemutatta a külügyminisztereknek a szolgálat szervezeti felépítését, kinevezéseket azonban még nem jelentett be.

Pierre Lellouche francia Európa-ügyi államtitkár sajtóértekezletén közölte, hogy a szervezeti felépítés megfelel annak, amit vártak: az EKSZ-nek egy főtitkára, annak pedig két helyettese lesz. Franciaország pályázik a főtitkári tisztségre, Párizs reményei szerint a posztot Pierre Vimon jelenlegi washingtoni francia nagykövet töltheti majd be.

Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozása a Lisszaboni Szerződés által bevezetett legjelentősebb változtatások egyike. Az EKSZ önálló uniós szerv, amelynek feladata, hogy segítséget nyújtson Catherine Ashton, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője számára a közös kül- és biztonságpolitika irányításához és az EU külső tevékenységei közötti összhang biztosításához.

Az új szolgálat személyzetét a Tanács és a Bizottság külkapcsolatokkal foglalkozó szolgálatainak tisztviselői és a 27 uniós tagállam diplomáciai szolgálatainak alkalmazottai alkotják. Az EKSZ együttműködik a tagállami szolgálatokkal, Európán kívüli küldöttségei pedig az uniós polgárok számára konzuli szolgáltatásokat biztosítva segíthetik a tagállamokat. 

 

EU-Vonal

Versailles

http://www.chateauversailles.fr

Jean Baptiste Bernadotte francia marsall, XIV. Károly János néven svéd, valamint III. Károly János néven norvég király

Jean Baptiste Bernadotte francia marsall, XIV. Károly János  néven svéd, valamint III. Károly János néven norvég király 1818 és 1844 között, a Bernadotte uralkodóház alapítója.

Francia kispolgári családból származott. Sikeresen harcolt a francia köztársaság és a napóleoni háborúkban. 1810-ben az idős és utód nélküli XIII. Károly svéd király örökösévé tették meg, mivel Svédország részt vett a Franciaország elleni háborúkban, de Napóleonnal szemben így is alulmaradt és a Riksdag félve Svédország esetleges francia megszállásától, Napóleon kegyeit keresve jelölte ki Bernadotte-ot. A marsall rövidesen már ténylegesen uralkodott a gyermektelen Károly helyett, de Napóleonnal cseppett sem volt felhőtlen a viszonya, mert Bernadotte nem nézte jó szemmel Napóleon hatalomra kerülését, császárrá választását még kevésbe. Napóleon nem bízott Bernadotteban és komolyan félt attól, hogy Svédország és Franciaország között ismét háború tör ki. 1812-ben csatlakozott a Napóleon elleni koalícióhoz. Napóleon első menyasszonyát, Désirée Claryt vette feleségül. Egyetlen fia született, Oszkár koronaherceg, a későbbi I. Oszkár király.

Kong Carl Johan

 

Carl Johan het opprinnelig Jean Baptiste Bernadotte. Han var fransk, sønn av en sakfører og hærfører - marskalk under Keiser Napoleon. I 1810 ble han adoptert av den barnløse Kong Carl  XIII og ble Sveriges kronprins. De dramatiske hendelsene som kulminerte i 1814 førte til at Carl Johan også ble Norges konge, det skjedde ved Kong Carl XIIIs død i 1818. Kong Carl Johan satte spor etter seg i Norge - blant de mest åpenbare Det kongelige slott, som det var han som startet byggingen av. Årets omvisning legger vekt på historien om den franske marskalken som ble Norge og Sveriges konge;

• Maleriet som viser kroningen i Nidarosdomen henger i Hvite salong. Kong Carl Johan fikk selv laget kronen og de andre regaliene som ble benyttet under seremonien.
• I Store festsal er det satt opp montre som viser flere originale trykksaker fra kroningen, og order Carl Johan bar som konge. Her finnes også altersølvet Kong Carl Johan ga til Slottskapellet, og miniatyrportretter av Kongen og hans Dronning, Désirée.
• I Store spisesal er det dekket et festbord med serviset Kongeparet fikk til sine 60-årsdager i 1997. Dekoren på serviset er utformet med utgangspunkt i dekoren i rommet. Andre elementer i oppdekningen var en del av kroningsgaven til Kong Haakon og Dronning Maud i 1906, mens bestikket er fra 1860-årene.

Forrás: http://www.kongehuset.no, wikipedia

Komolyzenei koncert Európáért - Bécs Schönbrunn Palota

 

Das Konzert 2006