Migráció

Őfelsége Levente király óhaja az Európába irányuló migráció teljes leállítása, a betelepültek tevékenységének nyomon követése: csak az arra méltóak maradhassanak Európában! Az Európán kívül keletkezett problémákat Európán kívül kell megoldani, mely elsősorban ENSZ feladat! Európa népességét ki kell egyensúlyozni a globális térben az európai népesség növelésével! Békét és biztonságot az Európán kívüli országokban békefenntartókkal kell teremteni!

Litvánia január 1-től az euróövezet 19. tagja lett

Európa minden országa lépjen be az euró zónába és vezesse be az eurót (Nagy-Britannia, Svájc, Norvégia, Svédország, Dánia, Izland, Lengyelország, Magyarország, Horvátország, Csehország, Románia, Szerbia, Albánia, Bosznia, Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország és Törökország)!



Litvániáról júniusban mind az Európai Bizottság, mind az Európai Központi Bank (EKB) kimondta, hogy teljesíti a közös európai valuta bevezetéséhez szükséges feltételeket, ezzel az értékeléssel pedig az uniós pénzügyminiszterek is egyetértettek. A tanács informálisan már akkor rábólintott arra, hogy Vilnius januártól az euróval váltsa fel a litast. A hivatalos döntéshez ugyanakkor az állam- illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács, valamint az Európai Parlament támogatására is szükség volt. Mindkét testület július közepén szavazott bizalmat a litván eurónak.
A miniszterek tanácsa egyúttal a hivatalos átváltási árfolyamot is rögzítette; 3,45280 litas ér egy eurót, ami pontosan annak a rögzített árfolyamnak felelt meg a 2. Európai Árfolyam-stabilitási Mechanizmus keretein belül, amelybe minden, az eurózónához csatlakozni kívánó országnak minimum két évvel a közös pénz bevezetése előtt el kell töltenie.
Litvánia csatlakozásával mindhárom balti ország az eurózóna tagjává vált. Észtország 2011-ben, Lettország pedig tavaly január 1-jén mondott búcsút nemzeti fizetőeszközének.
A litván parlament december elején fogadta el az idei  költségvetést, amit már euróban számoltak. A büdzsé 3,4 százalékos gazdasági növekedési előrejelzésre épül, az államháztartási hiányt pedig a hazai össztermék (GDP) 1,2 százalékában határozták meg.

Budapest lesz az európai rendőrképzés központja

Egy nagyon fontos intézmény, az Európai Rendőrakadémia költözik Magyarországra, vagyis Budapest lesz az európai rendőrképzés legfontosabb központja. A kormány legutóbbi ülésén elfogadta az erről szóló törvénytervezetet – nyilatkozta a kormany.hu-nak Kurucz Éva, kormányszóvivő. A rendőrakadémia egyik legfontosabb feladata például, hogy ösztönözze a határon átnyúló bűnüldözési együttműködést. Ez a magyar kormány és a magyar európai parlamenti képviselők közös sikere. Nagyon fontos elismerés Magyarország számára. kormany.hu

Újabb tagállam vezeti be az eurót

Litvánia 2015. január 1-jén bevezetheti az eurót - hozta meg szerdán a hivatalos döntést az Európai Unió szakminisztereit tömörítő tanács. Litvániáról júniusban mind az Európai Bizottság, mind az Európai Központi Bank (EKB) kimondta, hogy teljesíti a közös európai valuta bevezetéséhez szükséges feltételeket, ezzel az értékeléssel pedig az uniós pénzügyminiszterek is egyetértettek, s egyúttal informálisan a tanács már akkor rá is bólintott arra, hogy Vilnius a jövő év első napján az euróval váltsa fel a litast. A hivatalos döntéshez ugyanakkor az állam- illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács, valamint az Európai Parlament támogatására is szükség volt. Mindkét testület a múlt héten szavazott bizalmat a litván eurónak. A miniszterek tanácsa egyúttal a hivatalos átváltási árfolyamot is rögzítette; 3,45280 litas ér egy eurót, ami pontosan a jelenleg rögzített árfolyamnak felel meg az 2. Európai Árfolyam-stabilitási Mechanizmus keretein belül, amelybe minden, az eurózónához csatlakozni vágyó országnak minimum két évvel a közös pénz bevezetése előtt be kell lépnie. Litvánia csatlakozásával mindhárom balti ország az eurózóna tagjává válik. Észtország 2011-ben, Lettország pedig idén január 1-jén mondott búcsút nemzeti fizetőeszközének.

privatbankar.hu

Európai Egyesült Államok

Joschka Fischer: „A cél az Európai Egyesült Államok”

Közösségi oldalak

• Facebook
• MySpace
• Twitter

 

Joschka Fischer az EP-ben

Hogyan alakul Európa szerepe a jövőben és hogyan lehetne új lendületet adni az európai integrációnak? Erről kérdeztük Joschka Fischer magyar származású egykori német külügyminisztert, akit az „Európai Egyesült Államok – egy transznacionális társadalom felé” címmel megrendezett konferencián kaptunk mikrofonvégre az Európai Parlamentben. A német politikus úgy vélte, Európa csak akkor lehet erős, ha a tagállamok egyesítik érdekeiket és közösen gyakorolják szuverenitásukat. Interjúnk. 

Hogyan lehet növelni a részvételt az  európai parlamenti választásokon? Hogyan lehet növelni az EU intézményei iránti bizalmat különösen a 2014‑es választások fényében?
A politikai pártoknak közös, sajátosan európai programokat kell kifejleszteniük és európai kérdésekkel foglalkozó nemzeti programokat. Aztán meg kell keresniük a megfelelő jelölteket, akiknek prominens személyiségeknek kell lenniük. 

Számos elemző úgy véli, hogy Európa a kormányközi irányba mozdult el. Hogyan lehetne új lendületet adni az európai integrációnak?
A gazdasági verseny nagyobb egységre ösztönöz, legalább is az euróövezetben. Ez nyilvánvaló. Ezért vagyok derűlátó. Arra fogja kényszeríteni Európát, hogy erősítse a gazdasági uniót.

Mihez kell hasonlítania a jövő Európájának, és milyen szerep jut ebben az Európai Parlamentnek?

A világ látványosan változik, és az európaiaknak arra a kérdésre kell válaszolniuk, hol lesz Európa helye tíz év múlva. Európának erősnek kell lennie. Ez csak akkor lehetséges, ha egyesítjük érdekeit. Ez lehetséges, ha közösen gyakoroljuk szuverenitásunkat. A cél az lenne, hogy elérkezzünk az Európai Egyesült Államokhoz, a demokratikus államok igazi szövetségéhez, akik összeadják a szuverenitásukat. De tovább élnének nemzeti identitásaink, és a nemzetállamok továbbra is erős szerepet játszanának. Nagyon különbözőek lennénk a világ többi egyesült államától. A Parlamentnek arra kell felhasználnia a fennmaradó időt, hogy a következő európai választások valóban európaiak legyenek. Németországban a politikai pártok nemzeti és nem igazán európai témákkal kampányoltak. El tudom képzelni, hogy a többi országban is hasonló volt a helyzet. Az Európai Parlamentnek nagyszerű lehetősége van: megnőtt a befolyása, és a polgároknak érezniük kell, hogy demokratikusan képviselik őket. Az európai adó kérdése nagyon érdekesnek tűnik számomra. A csata már előre elveszett, ha adóemelést szorgalmazunk. De a dolgok mindjárt másképp tűnnek, ha az európai adót ellentételezi a tagállamok hozzájárulásának csökkentése.

 

Joschka Fischer

• 1948-ban született
• A Zöldpárt tagja
• Alkancellár és külügyminiszter Gerhard Schröder kormányában (1998–2005)

 

 

REF : 20110110STO11398

Már az észtek is euróval fizetnek

Észtország Szlovénia majd Szlovákia után a harmadik az EU új tagállamai közül, ahol a közös pénz a hivatalos fizetőeszköz. Kis lépés az euróövezetnek, de nagy lépés Észtországnak" - jelentette ki Andrus Ansip észt kormányfő szombaton Tallinnban annak kapcsán, hogy 2011. január elsejétől Észtország is bevezette az Európai Unió közös pénzét, az eurót. Andrus Ansip - aki kijelentésével közvetve az első holdra lépő amerikai űrutas emlékezetes szavaira utalt - ünnepélyesen vette ki egy bankautomatából az eddigi korona helyett az első euró bankjegyet. Az Észt Központi Bank elnöke szerint nem okoz nehézséget az átállás az euróra.

Budapestre jön az Európai Bizottság

José Manuel Durao Barroso elnök vezetésével az EU teljes végrehajtó testülete Magyarországra utazik pénteken. Jövő héten Budapestre látogat az Európai Bizottság, hogy hivatalosan egyeztessen a most kezdődött félév teendőiről a szombaton hivatalba lépett soros elnök, Magyarország kormányával. José Manuel Durao Barroso elnök vezetésével az EU teljes végrehajtó testülete Magyarországra utazik pénteken, a magyar félév egyfajta hivatalos politikai nyitányaként. Barroso és az unió többi vezető politikusa már korábban világossá tették, hogy sikeres magyar elnökségre számítanak, és felkészültnek tartják az országot erre a feladatra. A végrehajtó testület elnöke már a kormány őszi brüsszeli látogatásakor teljes bizodalmát fejezte ki arról, hogy a magyar elnökség sikeres lesz. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke decemberben Budapesten kijelentette: Magyarország jól felkészült arra, hogy 2011 első félévében ellássa az uniós elnökséggel járó feladatokat. Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke az elnökség előtt ugyancsak úgy nyilatkozott: Magyarország mindent megtett a sikeres elnökség érdekében, így "sokat elérhet" az elkövetkező hat hónapban. A bizottság látogatása előtt, szerdán Belgium ünnepélyesen átadja az elnökségi zászlót Magyarországnak, mégpedig miniszterelnöki szintű részvétellel. A magyar elnökség Brüsszelben bizonyos külsőségekben is látható lesz, bár a váratlan és hosszú télies idő némi késlekedést okoz a dekorációk elkészítésében. Az EU Tanácsának székhelyéül szolgáló Justus Lipsius épület a következő napokban kap magyar díszítést. Ezek közé tartozik a kultúrtörténeti szőnyeg, a zenélő fotel és egyéb kreatív elemek, amely - derül ki az elnökségi honlapról - "nem pusztán a dekorációt szolgálják, hanem aktivitásra ösztönzik a látogatót". A kultúrtörténeti szőnyeg méreteivel, 202 négyzetméteres nagyságával is felhívja majd magára a figyelmet, a zenélő fotelból pedig a 2011-es Liszt-év tiszteletére Liszt Ferenc művei csendülnek fel. Az elnökség hivatalos logója január közepétől jelenik meg a németalföldi humanistáról elnevezett épület külső homlokzatán.