Őfelsége miniszterelnöke

 Királyi óhajok:

A posztkommunista országok gazdasági felzárkóztatását tovább kell folytatni, mely egyaránt kell jelentse a nemzeti gazdaságok felzárkóztatását és a bérszínvonal felzárkóztatását nyugati szintre. Téves döntésekben szolidaritást várnak el ezen országoktól, de életszínvonalukkal nem mutatnak szolidaritást! A keleti bérszínvonal jelenleg kb. 1/6-a a nyugatinak.. 
 

A migrációt le kell állítani! Európa szolidaritási és humanitárius szándéka pozitív, azonban világosan kell értünk a migráció veszélyeit. Az Európai Unió elsősorban a menekülteknek kíván védelmet nyújtani, akik oltalomra szorulnak. Fontos, hogy bármilyen szándék legális és ellenőrzött keretek között valósuljon meg! Az illegális migráció teljes leállítása indokolt! Az illegális migráció engedélyezése az Európai Bizottság részéről okozta a legtöbb problémát! Miután százezrek gázoltak át Magyarországon, Magyarország fizikai eszközökkel akadályozta meg az illegális migrációt, melyre több európai országban van példa. Minden országnak joga van eldönteni kik tartózkodhatnak a területén. Az Európai Unió az afrikaiaknak Afrikában nyújtson oltalmat, ha beengedjük az Unióba más régiók problémáit, akkor saját magunknak okozunk és okozhatunk súlyos problémát.

Az Európai Unió szabad országok szövetsége, az unió senkit sem kötelezhet intézkedések megtételére, ha azzal a tagország nem ért egyet!

---------------------------------------------------------------------------------------
Európa „vitorláit ismét dagasztja a szél”, ezért ki kell használni a mostani lendületet egy erősebb, egységesebb, demokratikusabb unió létrehozására – jelentette ki szerdai évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Minden egyes tagállamban jól érezhető, hogy Európa új lendületet vett, az EU gazdasági növekedése az utóbbi időben az Egyesült Államok bővülését is meghaladja – mondta felszólalásában Juncker az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén. A foglalkoztatottság szintje kilenc éve nem volt ilyen magas, nyolcmillió új munkahely jött létre, és így 235 millióan dolgoznak az Európai Unióban, ami példa nélküli – tette hozzá.

szabadkereskedelmi tárgyalások

Mielőbb meg kell kezdeni a szabadkereskedelmi tárgyalásokat Ausztráliával és Új-Zélanddal – emelte ki beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, hozzátéve, hogy az egyeztetések megindításának jóváhagyására fogja kérni a tagállami vezetőket. Juncker az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kijelentette: a tárgyalásokat le szeretné zárni a bizottság mandátumának végéig, 2019-ig. A brüsszeli testület elnöke emellett az átláthatóság fontosságát hangsúlyozta, mint mondta, a nemzeti és regionális parlamenteket már a tárgyalások első napjától tájékoztatni kell.

 

Fotó: MTI/AP/Jean-Francois Badias

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédén

kötelesek végrehajtani

Az európai uniós tagállamok minden esetben kötelesek végrehajtani az Európai Bíróság jogerős ítéleteit, az alapjogok csorbulásával jár, amennyiben ez nem így történik – szögezte le szerdai évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A tagországok ellátták az uniós bíróságot azzal az illetékességgel, hogy a legfelsőbb fokon döntsön – hangoztatta Juncker az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén. „Aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára és nem Európa-képes” – mondta. Az Európai Unió nem állam, de legyen jogállam – tette hozzá.

elfogadhatatlan az eltérő minőség

Elfogadhatatlan az élelmiszerek eltérő minősége az Európai Unión belül, nem megengedhető, hogy az állampolgárok bizonyos országokban azonos márkanév alatt gyengébb minőségű élelmiszereket kapjanak – jelentette ki szerdai évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. „Nem lehetnek másodrangú fogyasztók, a szlovákok nem érdemelnek kevesebb halat a halrudacskában, a magyarok nem érdemelnek kevesebb húst a húsételekben” – emelte ki Juncker az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. Az európai jog ezt már most is tiltja, a nemzeti hatóságokat kell a megfelelő jogosítványokkal ellátni az illegális gyakorlatok megszüntetéséhez – mondta. A kettős élelmiszerminőségre – arra, hogy egyes multinacionális vállalatok ugyanolyan márkanév alatt alacsonyabb minőségű termékeket forgalmaznak a közép- és kelet-európai piacokon, mint Nyugat-Európában – az év elején hívták fel a figyelmet a visegrádi országok.

Fotó: MTI/AP/Jean-Francois Badias

Európa befogadja az üldözötteket

Európa a szolidaritás kontinense, és az is marad, amely befogadja az üldözötteket, de az illegális bevándorlást meg kell fékezni, szabályozott mederbe terelve a migrációt – közölte szerdai évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Juncker az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén hangsúlyozta: a migráció ügye számos konfliktust okozott, mégis sikerült komoly előrehaladást elérni, a külső határok védelme például sokkal hatékonyabb, mint korábban, és jelentősen csökkent az illegálisan Európába érkezők száma is. Hozzátette: nem viselhetik egyedül a határvédelem felelősségét az EU külső határain fekvő tagállamok. Elmondta, a bizottság a hónap végére új javaslatokkal fog előállni, hogy fel lehessen gyorsítani azoknak a visszaküldését, akik nem jogosultak menedékre, továbbá kiemelte, javítani kell a menekültek helyzetét a líbiai táborokban, és nagyobb szolidaritást kell vállalni Afrikával.

európai valutaalap a megerősítéshez

Közös gazdasági és pénzügyminiszteri posztot, illetve valutaalapot kell létrehoznia az Európai Uniónak a belső piac megerősítése, az integráció mélyítése érdekében – jelentette ki szerdai évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Juncker arról számolt be, hogy nem lenne muszáj új hivatalt létrehozni, a tisztséget a bizottság egyik tagja is betölthetné, aki egyben az eurócsoport elnöke is lenne. „Nincs szükség párhuzamos struktúrákra” – fogalmazott. A volt luxemburgi kormányfő emellett kiemelte: támogatja a páneurópai pártlisták létrehozását a következő európai parlamenti választáson, az eurót használó országok külön közös parlamentjének felállítására vonatkozó javaslatokat azonban nem tartja „túl izgalmasnak”. Felszólalásában a bizottság elnöke röviden a Brexit kérdését is érintette, mondván, hogy a britek hamarosan sajnálni fogják, hogy kilépnek, ahogy távozásukat Európa is sajnálja. „A Brexit nem minden és nem Európa jövője” – mondta.

Brit Monarchia

Őfelsége Levente Európa Királyának óhaja a Brit monarchia bennmaradása az Európai Unióban! Konszenzusra kell jutni!

Fogjunk össze Európáért!

Migráció

Őfelsége Levente király óhaja az Európába irányuló migráció teljes leállítása, a betelepültek tevékenységének nyomon követése: csak az arra méltóak maradhassanak Európában! Az Európán kívül keletkezett problémákat Európán kívül kell megoldani, mely elsősorban ENSZ feladat! Európa népességét ki kell egyensúlyozni a globális térben az európai népesség növelésével! Békét és biztonságot az Európán kívüli országokban békefenntartókkal kell teremteni!

Litvánia január 1-től az euróövezet 19. tagja lett

Európa minden országa lépjen be az euró zónába és vezesse be az eurót (Nagy-Britannia, Svájc, Norvégia, Svédország, Dánia, Izland, Lengyelország, Magyarország, Horvátország, Csehország, Románia, Szerbia, Albánia, Bosznia, Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország és Törökország)!



Litvániáról júniusban mind az Európai Bizottság, mind az Európai Központi Bank (EKB) kimondta, hogy teljesíti a közös európai valuta bevezetéséhez szükséges feltételeket, ezzel az értékeléssel pedig az uniós pénzügyminiszterek is egyetértettek. A tanács informálisan már akkor rábólintott arra, hogy Vilnius januártól az euróval váltsa fel a litast. A hivatalos döntéshez ugyanakkor az állam- illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács, valamint az Európai Parlament támogatására is szükség volt. Mindkét testület július közepén szavazott bizalmat a litván eurónak.
A miniszterek tanácsa egyúttal a hivatalos átváltási árfolyamot is rögzítette; 3,45280 litas ér egy eurót, ami pontosan annak a rögzített árfolyamnak felelt meg a 2. Európai Árfolyam-stabilitási Mechanizmus keretein belül, amelybe minden, az eurózónához csatlakozni kívánó országnak minimum két évvel a közös pénz bevezetése előtt el kell töltenie.
Litvánia csatlakozásával mindhárom balti ország az eurózóna tagjává vált. Észtország 2011-ben, Lettország pedig tavaly január 1-jén mondott búcsút nemzeti fizetőeszközének.
A litván parlament december elején fogadta el az idei  költségvetést, amit már euróban számoltak. A büdzsé 3,4 százalékos gazdasági növekedési előrejelzésre épül, az államháztartási hiányt pedig a hazai össztermék (GDP) 1,2 százalékában határozták meg.

Budapest lesz az európai rendőrképzés központja

Egy nagyon fontos intézmény, az Európai Rendőrakadémia költözik Magyarországra, vagyis Budapest lesz az európai rendőrképzés legfontosabb központja. A kormány legutóbbi ülésén elfogadta az erről szóló törvénytervezetet – nyilatkozta a kormany.hu-nak Kurucz Éva, kormányszóvivő. A rendőrakadémia egyik legfontosabb feladata például, hogy ösztönözze a határon átnyúló bűnüldözési együttműködést. Ez a magyar kormány és a magyar európai parlamenti képviselők közös sikere. Nagyon fontos elismerés Magyarország számára. kormany.hu

Újabb tagállam vezeti be az eurót

Litvánia 2015. január 1-jén bevezetheti az eurót - hozta meg szerdán a hivatalos döntést az Európai Unió szakminisztereit tömörítő tanács. Litvániáról júniusban mind az Európai Bizottság, mind az Európai Központi Bank (EKB) kimondta, hogy teljesíti a közös európai valuta bevezetéséhez szükséges feltételeket, ezzel az értékeléssel pedig az uniós pénzügyminiszterek is egyetértettek, s egyúttal informálisan a tanács már akkor rá is bólintott arra, hogy Vilnius a jövő év első napján az euróval váltsa fel a litast. A hivatalos döntéshez ugyanakkor az állam- illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács, valamint az Európai Parlament támogatására is szükség volt. Mindkét testület a múlt héten szavazott bizalmat a litván eurónak. A miniszterek tanácsa egyúttal a hivatalos átváltási árfolyamot is rögzítette; 3,45280 litas ér egy eurót, ami pontosan a jelenleg rögzített árfolyamnak felel meg az 2. Európai Árfolyam-stabilitási Mechanizmus keretein belül, amelybe minden, az eurózónához csatlakozni vágyó országnak minimum két évvel a közös pénz bevezetése előtt be kell lépnie. Litvánia csatlakozásával mindhárom balti ország az eurózóna tagjává válik. Észtország 2011-ben, Lettország pedig idén január 1-jén mondott búcsút nemzeti fizetőeszközének.

privatbankar.hu

Európai Egyesült Államok

Joschka Fischer: „A cél az Európai Egyesült Államok”

Közösségi oldalak

• Facebook
• MySpace
• Twitter

 

Joschka Fischer az EP-ben

Hogyan alakul Európa szerepe a jövőben és hogyan lehetne új lendületet adni az európai integrációnak? Erről kérdeztük Joschka Fischer magyar származású egykori német külügyminisztert, akit az „Európai Egyesült Államok – egy transznacionális társadalom felé” címmel megrendezett konferencián kaptunk mikrofonvégre az Európai Parlamentben. A német politikus úgy vélte, Európa csak akkor lehet erős, ha a tagállamok egyesítik érdekeiket és közösen gyakorolják szuverenitásukat. Interjúnk. 

Hogyan lehet növelni a részvételt az  európai parlamenti választásokon? Hogyan lehet növelni az EU intézményei iránti bizalmat különösen a 2014‑es választások fényében?
A politikai pártoknak közös, sajátosan európai programokat kell kifejleszteniük és európai kérdésekkel foglalkozó nemzeti programokat. Aztán meg kell keresniük a megfelelő jelölteket, akiknek prominens személyiségeknek kell lenniük. 

Számos elemző úgy véli, hogy Európa a kormányközi irányba mozdult el. Hogyan lehetne új lendületet adni az európai integrációnak?
A gazdasági verseny nagyobb egységre ösztönöz, legalább is az euróövezetben. Ez nyilvánvaló. Ezért vagyok derűlátó. Arra fogja kényszeríteni Európát, hogy erősítse a gazdasági uniót.

Mihez kell hasonlítania a jövő Európájának, és milyen szerep jut ebben az Európai Parlamentnek?

A világ látványosan változik, és az európaiaknak arra a kérdésre kell válaszolniuk, hol lesz Európa helye tíz év múlva. Európának erősnek kell lennie. Ez csak akkor lehetséges, ha egyesítjük érdekeit. Ez lehetséges, ha közösen gyakoroljuk szuverenitásunkat. A cél az lenne, hogy elérkezzünk az Európai Egyesült Államokhoz, a demokratikus államok igazi szövetségéhez, akik összeadják a szuverenitásukat. De tovább élnének nemzeti identitásaink, és a nemzetállamok továbbra is erős szerepet játszanának. Nagyon különbözőek lennénk a világ többi egyesült államától. A Parlamentnek arra kell felhasználnia a fennmaradó időt, hogy a következő európai választások valóban európaiak legyenek. Németországban a politikai pártok nemzeti és nem igazán európai témákkal kampányoltak. El tudom képzelni, hogy a többi országban is hasonló volt a helyzet. Az Európai Parlamentnek nagyszerű lehetősége van: megnőtt a befolyása, és a polgároknak érezniük kell, hogy demokratikusan képviselik őket. Az európai adó kérdése nagyon érdekesnek tűnik számomra. A csata már előre elveszett, ha adóemelést szorgalmazunk. De a dolgok mindjárt másképp tűnnek, ha az európai adót ellentételezi a tagállamok hozzájárulásának csökkentése.

 

Joschka Fischer

• 1948-ban született
• A Zöldpárt tagja
• Alkancellár és külügyminiszter Gerhard Schröder kormányában (1998–2005)

 

 

REF : 20110110STO11398