Valóban angliai Edith (Eadgyth), I. Ottó német-római császár feleségének maradványait őrizte a magdeburgi katedrális kőszarkofágja - jelentették be a Bristoli Egyetem kutatói; a döntő bizonyítékokat a wessexi hercegnő fogzománca szolgáltatta. Ily módon Edith az angliai uralkodóházak legidősebb képviselője, akinek földi maradványai fennmaradtak - olvasható a Bristoli Egyetem honlapján. Edith (910-946) a wessexi Edward király lánya, Nagy Alfréd unokája. Féltestvére, Athelstan, Anglia első királya 929-ben küldte el két húgát, Edithet és Adivát, hogy közülük válassza ki I. Ottó német-római császár a jövendőbelijét. A választás Edithre esett, akivel I. Ottó még abban az évben frigyre lépett. (II. Boleszláv bohémiai herceg feljegyzései szerint Adiva az ő felesége volt). Edith és I. Ottó házasságból két gyermek született - Liudolf sváb herceg, valamint Liutgard, aki Vörös Konrád felesége lett. A wessexi hercegnő egész házassága alatt Magdeburgban élt, s halála után a Szent Móric-kolostorban helyezték végső nyugalomra. Ezután földi maradványait legalább három alkalommal temették újra, mielőtt 1510-ben egy csodaszép szarkofágba helyezték a magdeburgi katedrálisban. Ezt a szarkofágot nyitották fel 2008-ban német régészek, akik azt feltételezték, hogy a koporsó üres lesz. Legnagyobb meglepetésükre egy ólomdobozt találtak, amelynek felirata szerint a csontok Eadgyth királynéé. A dobozban a csontváz egy részét fedezték fel: hiányoztak a végtagok, ahogy a koponya jelentős része is, utóbbiból csupán a felső állkapocs maradt fenn. A hiányzó csontok valószínűleg a középkori relikviagyűjtőknek estek áldozatul. A régészekre várt a feladat, hogy bebizonyítsák: a csontváz, amelyeket annyiszor helyeztek át, s könnyen kicserélhettek az idők során, valóban angliai Edithé volt. Mint a projektet irányító Harald Meller német régész rámutatott, a középkorban gyakran helyezték át a csontokat, amelyeket nemritkán össze is kevertek. Az antropológiai vizsgálatokat végző Kurt Alt, a Mainzi Egyetem professzora alátámasztotta, hogy a maradványok egyetlen személytől, egy 30-40 évesen elhunyt nőtől származnak. Az egyik csombcsontfejen olyan elváltozásokat fedezett fel az antropológus, ami arra enged következtetni, hogy a néhai személy sok időt töltött lóháton, ez nemesi származásra utal. A csontok izotópvizsgálata arról tanúskodik, hogy az illető fehérjében gazdag étrenden élt, igen sok halat fogyasztott, ami szintén az adott személy magas társadalmi pozíciójára utal. A csontokat ritka selyembe csavarták, a textíliát korának legdrágább színezőanyagaival festették meg, ami megint a nemesi származást támasztotta alá. A csontokból nem tudtak elemzésre alkalmas DNS-t kinyerni, ám ha sikerült volna, aligha lenne olyan leszármazott, akinek a genetikai anyagával összevethették. A döntő bizonyítékokat végül a fogzománc szolgáltatta, amelyben stroncium- és az oxigénizotópok arányát vizsgálják. Ezek az adatok ugyanis annak a területnek az izotópszintjével egyeznek meg, amelyben a vizsgált személy gyermekkorát és tinédzseréveinek egy részét töltötte, azt az időszakot, míg kialakult az állandó fogazata. Az izotópvizsgálatokat a Bristoli Egyetemen végezték. Ezzel párhuzamosan a Mainzi Egyetem kutatói más magdeburgi temetkezésekből nyert fogak izotóp-összetételét mérték. Mint kiderült, a feltételezett angliai Edith "izotópmintája" gyökeresen különbözött más magdeburgi halottakétól. "Tizennégy éves koráig szinte hónapról hónapra nyomon tudjuk követni, hogy hol tartózkodott a hercegnő" - magyarázta Alistair Pike, a Bristoli Egyetem docense. Mint Mark Horton, a Bristoli Egyetem régészprofesszora rámutat, a királyné izotópadatai pontosan illettek az Eadgyth gyermekkoráról és serdülő éveiről szóló történelmi feljegyzésekhez. "Életének első nyolc évét Anglia déli részén töltötte, és igen gyakran változtatta tartózkodási helyét, apját, Edward királyt követve. Ezt tanúsítja a stronciumizotóp szintjének ingadozása, amely kilencéves korától stabilizálódik. Edward király 919-ben vált el Edith anyjától, és ekkor volt felesége és a lánya egy zárda lakója lesz" - ismertette Mark Horton. Ebből az időszakból származik egy, a csontokon látszó sérülés is, ami szintén arra utal, hogy drámai fordulat következett be Eadgyth életében. Angliai Edithet ismét a magdeburgi katedrálisban helyezik örök nyugovóra - napra pontosan 500 évvel 1510-es temetése után.
http://www.mult-kor.hu
