Minden Magyarok és Európa Királya

Őfelsége Levente király Minden Magyarok és Európa Királya!

Királyi óhajok:
1.) Fel kell építeni Európa Királyának Palotáját Budapesten, mely legyen szebb, gazdagabb és pompázatosabb, mint Versailles!
2.) Szerveződjön az európai arisztokrácia! Létre kell hozni az Európa Parlament Felsőházát az európai nemesség tagjaiból!
3.) Növekedjen Európa gazdasága GDP 20 trillió euró/évre! 1 euró érjen 2 USA dollárt!
4.) 1 milliárd főre Európa népességét gyermekáldással, magyar népességgel! A migrációt le kell állítani!
5.) Fenntartható fejlődést! Nagyobb környezetvédelmet, javuljon a környezet állapota!
6.) A klímaváltozást meg kell állítani, éljünk optimális klímában! Növelni kell a klímavédelmet és az árvízvédelmet!
7.) Több szeretet a világban! A béke, a szeretet, az emberi élet védelme, az emberi méltóság tisztelete intelligens emberi magatartásmód!
8.) Európa minden országa vezesse be az eurót, majd az európai koronát!
9.) Oroszország lépjen be az Európai Unióba, hiszen Európa része, gazdasága viszont tizede az EU-énak.
10.) Nős pápát a Vatikánba, hiszen a Jóisten a férfit és a nőt egymásnak, párnak teremtette!


-----

2010. szeptember 18., szombat

Egyesítsük Nagy-Magyarországot!

A kormány támogatja a határon túliak autonómiatörekvéseit


A határon túli magyarság autonómiatörekvéseinek támogatását és a nemzet egyesítésének történelmi lehetőségét hangsúlyozták a kormánypárti felszólalók a szombaton a fővárosban rendezett autonómiakonferencián.
Balsai István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese ígéretet tett a határon túli és anyaországi hallgatóság előtt, hogy soha nem fogják az autonómia ügyét elfelejteni, mellékvágányra terelni. Minden erőt annak szentelünk majd, hogy az erről szóló döntések – amelyek nem Budapesten születnek majd – olyanok legyenek, amilyet a határon túli magyarok szeretnének – fogalmazott. A politikus ugyanakkor megjegyezte: az autonómia kérdése Nyugat-Európában is napirenden van, nem tipikusan magyar vagy kelet-európai kérdésről van szó. Felidézte az egyszerűsített honosításról szóló jogszabály elfogadását, a döntést a ciklus meghatározó lépésének nevezte.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, hogy a kettős állampolgárságnak akkor lesz jótékony hatása a nemzet jövőjére, biztonságára, ha a magyarországi állampolgárság a létbiztonságot, az emberi élet egészséges feltételeinek megteremtését jelenti. A politikus azon véleményének adott hangot, hogy az autonómia ügyében jó esély van illúziók nélkül számon kérhető feladatokat meghatározni a tudománynak, a politikának és a népképviseletnek egyaránt. Az európai példák, ellenpéldák, eredmények és kudarcok feltérképezése bőven ad lehetőséget és feladatot – mondta, hozzátéve: „ami tény, hogy Trianon óta folyamatos, nemzetgyilkos, a Kárpát-medence valamennyi területére kiterjedő etnikai tisztogatás áldozatai vagyunk”.
Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke arról beszélt, hogy a politikai rendszerváltás végrehajtására van szükség határon túl is. Ha egységes nemzetről beszélünk, egységes cselekvésre van szükség – jelentette ki, hozzátéve: ki kell iktatni a kettős mércét, ha magyar ügyekről van szó. Megjegyezte: örülnek a kettős állampolgárság intézményének, ez több mint lélektani kötődés, közjogilag is lehet majd kapcsolódni Magyarországhoz. Kitért ugyanakkor arra is, hogy ők nem felsőházat akarnak, hanem teljes jogú állampolgárságot szeretnének. A képviselőházban jár a képviseleti jog - mondta.  Az erdélyi politikus az autonómiatörekvéseket azért tartotta fontosnak, hogy Székelyföld ne lépjen a szórványosodást útjára, mint Erdély egyes részei. Az eddig járt politikai út korrekciójára van szükség, és ez Erdélyben a nemzeti oldal megerősítésével valósítható meg – fejtette ki. Ahhoz, hogy autonómia legyen, olyan képviselőkre van szükség, akik Bukarestben és Brüsszelben is el merik mondani, hogy szükség van rá – mondta.
Duray Miklós felvidéki író, politikus azt mondta, ő megrögzött autonómiapárti, az ugyanis a demokrácia szerves része, és a határon túli magyarság jövőjét általa lehet bebiztosítani. Ugyanakkor megállapította, hogy sem Romániában, sem Ukrajnában, sem a mai Szlovákiában nem igazán sikerült előrelépni a nyelvhasználaton és az oktatáson túl bármilyen jogi rendezés érdekében. Mint kifejtette: borúsan látja a helyzetet, a felvidéki magyarok szerinte feladták az autonómiát. Oda sem tudtak eljutni, hogy azon a szinten kerüljenek túl, amit 1919-ben, az első világháború után meghatároztak. Ez a veszélyes – fogalmazott. Semmilyen autonóm intézmény nem jött létre az elmúlt húsz évben, és ahogy múlik az idő, az esély egyre csökken – mutatott rá, hozzátéve: olyan megoldási lehetőséget kell megfogalmazni, amely működőképes, és a többség is elfogadja. Ugyanakkor hiányolta, hogy az érdekérvényesítéshez Magyarországról nem kaptak segítséget, és szükségesnek tartotta a felvidéki magyarság civil életének megerősítését. Ez a feltétele annak, hogy az autonómia bármilyen formája ismét napirendre kerülhessen.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt mondta, az előrehaladás első lépése nem a többség jó szándéka és nyitottsága, hanem az, hogy a saját közösségen belül szót váltsanak és szót értsenek egymással. Amíg ezen nem tudnak túllépni, sehol nem lesz autonómia, ebben egészen biztos – tette hozzá. Meggyőződése, hogy az autonómia ügye nem Budapesten dől el. Sok a tévhit ugyanakkor az autonómiával kapcsolatban – vélte, hozzátéve: sokan álomként élik meg. Hozzáfűzte: számára az autonómia nem cél, hanem eszköz, megvalósítása nem „meseszerű”. Az autonómia és megvalósulása hosszadalmas folyamat, annak a jogrend részévé kell válnia. A kisebbségi politika ezt úgy tudja elérni, ha a többségnél kellő támogatást tud szerezni – fejtette ki. Az igazi kérdés az, hogy egy határon túli magyar közösség politikai elitjének van-e bátorsága megfogalmazni a jövőképet, és azt ezután közvetíteni – fogalmazott a vajdasági politikus. A Magyar Nemzeti Tanácsról szóló jogszabályról azt mondta, kevesebb, mint amit pártként és közösségként megfogalmaztak, de ennél többet nem tudtak megvalósítani. A németországi Hunnia Baráti Kör által szervezett konferencián a Polgárok Házának konferenciatermét csaknem teljesen megtöltötték az érdeklődők.

2010. szeptember 15., szerda

GDP 14 trillió €/évre Európa gazdaságát!

A vártnál nagyobb volt a gazdasági növekedés a második negyedévben az EU-ban
A Bizottság frissen ismertetett időközi gazdasági előrejelzése szerint a GDP-növekedés 2010 második negyedévében különösen erőteljes volt, és a korábban feltételezettnél nagyobb mértékben alapult a belföldi keresleten. A mostani előrejelzés 1,8 százalékos gazdasági növekedést vár az EU egészében 2010-re.


Olli Rehn, a gazdasági ügyekért és a monetáris politikáért felelős biztos elmondta: Az európai gazdaság egyértelmű, a tavaszi előrejelzésnél dinamikusabb javulást mutat, a belföldi kereslet fellendülése pedig jó jel a munkaerőpiac számára. Kulcsfontosságú a pénzügyi stabilitás fenntartása és a költségvetési konszolidáció folytatása. Ugyanakkor növekedési potenciálunk fokozása érdekében előre kell hoznunk a strukturális reformokat. Minél előbb és erőteljesebben lépünk fel ezen a fronton, annál biztosabbak lehetünk a tartós növekedésben és munkahelyteremtésben.
A globális fellendülés várhatóan erősebb lesz az év második felében. A  globális GDP (az EU nélkül) az előrejelzések szerint mintegy 5 százalékkal növekszik 2010-ben, ami 0,25 százalékponttal magasabb a tavaszi előrejelzésnél. Az uniós GDP-növekedés várhatóan szintén  gyorsul 2010 második felében, tükrözve a globális gazdaság növekedését és az élénkülést elindító átmeneti tényezők erősödését. A második negyedévből átgyűrűző lendületből adódóan a tavaszi előrejelzéshez képest valamelyest felfelé módosultak a negyedéves adatok. A teljes 2010. évre vonatkozóan a becsült infláció átlagosan 1,8 százalék az EU-ban és 1,4 százalék az euroövezetben, ami nagyjából változatlan a tavaszi előrejelzéshez képest, de deflációra kell törekedni. Ez az összesített kép az Egyesült Királyságra, Franciaországra, Hollandiára, Lengyelországra, Németországra, Olaszországra és Spanyolországra vonatkozó, aktualizált előrejelzéseken alapul, mivel ezek az országok együtt az Unió GDP-jének mintegy 80%-át adják. Az egyes országok szintjére lebontva a fejlődés továbbra is egyenetlen a tagállamok között, amelyek közül a német és a lengyel gazdaság teljesít legjobban. Ez az egyenetlenség a termelési szerkezet, a kiigazítással kapcsolatos kihívások mértéke és a EU-n és az euroövezeten belül zajló kiegyensúlyozás terén mutatkozó különbségeket tükrözi.

2010. szeptember 9., csütörtök

Barroso első évértékelő beszéde az EU helyzetéről


José Manuel Barroso 2010. szeptember 7-én első ízben mondott az unió helyzetét elemző beszédet az Európai Parlamentben. Az Európai Bizottság elnöke felszólalásában felvázolta az EU előtt álló 12 hónapban elvégzendő feladatokat. Barroso szólt továbbá a gazdasági kormányzás szükségességéről, valamint az EU költségvetésének felülvizsgálatáról, beszédét parlamenti vita követte.


Strasbourgi felszólalásának elején Barroso kitért az elmúlt évre, amelyet a gazdasági és pénzügyi növekedés gyorsítása miatt az EU „eddigi egyik legnagyobb feladatának” nevezett. „Kiálltuk a próbát” – mondta.

Az elkövetkezendő feladatokról szólva a felszólaló kijelentette: „Európa számára ez az igazság pillanata. Európának meg kell mutatnia, hogy többet jelent, mint 27 különböző nemzeti megoldás együttesen. Egységben fogunk diadalmaskodni.

Az Európai Bizottság elnöke öt fő kihívást nevezett meg, amelyek az unió előtt állnak az elkövetkező 12 hónapban. Ezek a következők: a gazdasági növekedés és a gazdasági irányítás kérdésének kezelése; a foglalkoztatást szolgáló növekedés helyreállítása az Európa 2020 reformprogram felgyorsítása révén; a szabadság, biztonság és jogérvényesülés térségének fejlesztése; a modern uniós költségvetés megvalósítására irányuló tárgyalások megindítása; valamint az EU súlyának megfelelő szerepvállalás a globális színtéren. Barroso bejelentette azt is, hogy két hét múlva esedékes New York-i útja során további 1 milliárd eurót ajánlana fel a millenniumi fejlesztési célok elérésére. Az emberi jogokról szólva a portugál politikus leszögezte: „A szeretetnek van helye Európában. Az emberi méltóság tiszteletének”. A nők jogainak Európán kívül is érvényt kell szerezni! A néppárti politikus szólt továbbá a Pakisztánnak nyújtott humanitárius segítségről. Ennek kapcsán elmondta: „A tagállamok rendelkeznek helikopterekkel és védelmi csoportokkal. Ezeket össze kell vonnunk annak érdekében, hogy megteremtsük a különleges helyzetekre való európai reagálási kapacitást. A Bizottság októberben erre irányuló javaslatot terjeszt elő”.

Frakcióvezetők hozzászólásai

A néppárti frakció nevében Joseph Daul (francia) hangsúlyozta annak szükségességét, hogy „megdöntsék az EU-adó tabuját”. Daul szerint ez anélkül, hogy növelné a jelenlegi adóterheket, lehetőséget teremt majd az EU politikáinak jobb finanszírozására. A néppárti frakcióvezető ragaszkodott továbbá ahhoz, hogy folytassák a kutatásba és innovációba való beruházásokat, csökkentve a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Guy Verhofstadt (belga) a Görögországban felmerült problémákra célozva megállapította, hogy nagyobb egységre van szükség. A politikus valódi gazdasági kormányzást sürgetett.

A zöldek vezérszónoka Daniel Cohn-Bendit (francia) Albert Camus francia írót idézve rámutatott: „tisztelni kell az emebri méltóságot!"

Michał Tomasz Kamiński (konzervatív-reformer, lengyel) leszögezte: „egyensúlyt akarunk a közösség és a között, a kormányközi Európában”.



Forrás: EP Sajtószolgálat