Hétfői (2010. július 26.) találkozójukon útjára indították az uniós országok külügyminiszterei az Európai Külügyi Szolgálatot, melynek célja, hogy nagyobb összhangot biztosítson az EU külső tevékenységei között és javítsa azok hatékonyságát.
Steven Vanackere, a soros EU-elnök Belgium külügyminisztere üdvözölte az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) létrehozásáról szóló tanácsi határozat elfogadását, , és hangsúlyozta: az uniós diplomáciai szolgálat felállítása jelentős mértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy az unió egy hangon szólaljon meg (a külpolitikában). Vanackere elmondta, hogy a tagországok diplomatáiból és uniós tisztségviselőkből felállítandó EKSZ december elsejéig válik működőképessé, s addig meg kell történniük a kinevezéseknek is. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője - az EKSZ majdani vezetője - bemutatta a külügyminisztereknek a szolgálat szervezeti felépítését, kinevezéseket azonban még nem jelentett be.
Pierre Lellouche francia Európa-ügyi államtitkár sajtóértekezletén közölte, hogy a szervezeti felépítés megfelel annak, amit vártak: az EKSZ-nek egy főtitkára, annak pedig két helyettese lesz. Franciaország pályázik a főtitkári tisztségre, Párizs reményei szerint a posztot Pierre Vimon jelenlegi washingtoni francia nagykövet töltheti majd be.
Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozása a Lisszaboni Szerződés által bevezetett legjelentősebb változtatások egyike. Az EKSZ önálló uniós szerv, amelynek feladata, hogy segítséget nyújtson Catherine Ashton, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője számára a közös kül- és biztonságpolitika irányításához és az EU külső tevékenységei közötti összhang biztosításához.
Az új szolgálat személyzetét a Tanács és a Bizottság külkapcsolatokkal foglalkozó szolgálatainak tisztviselői és a 27 uniós tagállam diplomáciai szolgálatainak alkalmazottai alkotják. Az EKSZ együttműködik a tagállami szolgálatokkal, Európán kívüli küldöttségei pedig az uniós polgárok számára konzuli szolgáltatásokat biztosítva segíthetik a tagállamokat.
Pierre Lellouche francia Európa-ügyi államtitkár sajtóértekezletén közölte, hogy a szervezeti felépítés megfelel annak, amit vártak: az EKSZ-nek egy főtitkára, annak pedig két helyettese lesz. Franciaország pályázik a főtitkári tisztségre, Párizs reményei szerint a posztot Pierre Vimon jelenlegi washingtoni francia nagykövet töltheti majd be.
Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozása a Lisszaboni Szerződés által bevezetett legjelentősebb változtatások egyike. Az EKSZ önálló uniós szerv, amelynek feladata, hogy segítséget nyújtson Catherine Ashton, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője számára a közös kül- és biztonságpolitika irányításához és az EU külső tevékenységei közötti összhang biztosításához.
Az új szolgálat személyzetét a Tanács és a Bizottság külkapcsolatokkal foglalkozó szolgálatainak tisztviselői és a 27 uniós tagállam diplomáciai szolgálatainak alkalmazottai alkotják. Az EKSZ együttműködik a tagállami szolgálatokkal, Európán kívüli küldöttségei pedig az uniós polgárok számára konzuli szolgáltatásokat biztosítva segíthetik a tagállamokat.
EU-Vonal
